Francesco Fioretti
Autore di Il libro segreto di Dante: [il codice nascosto della Divina Commedia]
Sull'Autore
Fonte dell'immagine: http://www.gabrieleametrano.com
Opere di Francesco Fioretti
Etichette
Informazioni generali
- Nome canonico
- Fioretti, Francesco
- Data di nascita
- 1960
- Nazionalità
- Italia
- Luogo di nascita
- Lanciano, Abruzzo, Italia
- Istruzione
- Firenze, Italia (Laurea in Lettere)
Eichstätt, Germania (Dottorato summa cum laude) - Breve biografia
- È siciliano e apulotoscano d’origine, si è laureato in Lettere a Firenze e ha insegnato in Lombardia e nelle Marche. Nel 2012 ha conseguito il dottorato "summa cum laude" presso l’Università di Eichstätt in Germania, con tesi in corso di pubblicazione sullo Stilnovo di Dante e Cavalcanti. Ha pubblicato saggi critici e antologie scolastiche. Con la Newton Compton ha esordito con Il libro segreto di Dante, che ha subito scalato le classifiche italiane: è rimasto per mesi tra le prime posizioni, riscuotendo anche un notevole successo di critica. I diritti di traduzione sono stati venduti in 7 Paesi.
Utenti
Recensioni
E' proprio scadente. Un'occasione persa perchè l'idea era davvero buona, ma il giallo non decolla mai, non ci sono emozioni o colpi di scena, non c'è mistero (o meglio ci sarebbe ma non prende).
Peccato perchè l'argomento lo trovo davvero interessante.
Peccato perchè l'argomento lo trovo davvero interessante.
Statistiche
- Opere
- 10
- Utenti
- 136
- Popolarità
- #149,926
- Voto
- 2.9
- Recensioni
- 2
- ISBN
- 29
- Lingue
- 6
Végülis érdekes volt elolvasni, de alapvetően az elhivatottaknak ajánlom, mert nehéz szöveg, rengeteg ókori utalással. Idejétmúlttá teszi az is, hogy középkori olasz történelem méltán elfeledett szereplői jelennek meg a pokol különböző bugyraiban, akik Dante kortársai vagy közvetlen elődei voltak és többnyire haragudott rájuk. Bár akkor talán még fontos személynek tűntek, legtöbbjüknek már a neve sem ismerős, Hasonlóan kerül a "történelem szemétdombjára" a mai politikusok nagy része is.
A könyvnek persze van időtálló része is. A kevésbé fontos a pokol sokszintű bemutatása, ami jó fantáziára vall - gondolom ebben is volt előkép, nem mind Dante érdemes - és nem is annyira a "ma" miatt fontos, hanem a korábbi századok számára, akiknek a gondolkodását alapvetően befolyásolta.
Ennél fontosabb a filozófiai mondanivaló erkölcsről, emberi jóságról. Ezek egy része idejétmúlt gondolat, de sok egyetemes továbbra is velünk él.
Fioretti modern kiegészítései ugyan nem ugranak ki különösebben a szövegből, de nem is adnak hozzá érdemi távlatokat. Például a gazdaságról vallott képe nem feltétlenül tér el az egyszeri devizakárosult leegyszerűsített világlátásától, ami ugyebár nem erény.
Néhány kedvenc mondat:
A bujaság párduca, a gőg oroszlánja és a fösvénység kiéhezett nőstényfarkasa.
Ha foncsoros tükör lennék, külsődet nem fognám fel hamarabb, mint most belső állapotodat. Gondolatod már társult az enyémmel, alakja és iránya ugyanaz, így a kettőből egy döntést csináltam: ha jobb felől enyhébben lejt a partfal, s ott leszállhatunk a másik bugyorba, akkor elmenekülhetünk a minket üldöző ördögök elől. == gyere, menjünk.… (altro)