Színes-szagos társadalmi körkép a brazil Bahiáról, mozaikok munkásról, parasztról, birtokosról, értelmiségről és kapitalistáról finoman összefésülve, némi cselekménnyel bolondítva. Amado nagyon ért ehhez a fülledt hangulathoz – az arany kakaógyümölcsök világát úgy tudja ábrázolni, mintha egy nagy görög sorstragédia helyszíne lenne. A föld nála maga is élő személyiséggé változik, valahogy úgy, ahogy Zolánál változnak a jelenségek lélegző, önálló identitással rendelkező lénnyé.

Amúgy meg ez a könyv egészen direkt tanmese Marx azon tételéről, hogy a feudalizmust felváltja a kapitalizmus, a kapitalizmus pedig létrehozza (szándéka ellenére) a szervezett munkásságot, aki aztán megteremti a szocializmust. A feudalizmust itt a földbirtokos „ezredesek” képviselik, a kapitalizmust meg az exportőrök, akik felverik a kakaó árát, hogy aztán mindenféle machinációkkal csődbe vigyék Bahia addigi urait. Mögöttük pedig már konspirálnak a munkások és a parasztok, akik (mint Amado megelőlegezi a regény utolsó lapjain) majd egyszer, valamikor elnyerik méltó jutalmukat: a politikai hatalmat. Amado csak annyit csavar az eredeti tézisen, hogy szemmel látható nosztalgiával (szimpátiával?) tekint a feudális nagyurakra, és lanyha megvetéssel az őket legyőző ravaszdi kereskedőkre. Merthogy az ezredesek legalább bátrak és kemények voltak – példának okáért nem bíróságon cseszegették egymást, hanem csak úgy lepuffantották ellenfeleiket a bozótban. Ami tényleg nagyon macsó, és egyben nagyon dél-amerikai is.

Nem tudok amúgy haragudni Amado-ra azért, mert kommunista propagandát művel – egyrészt azért, mert még ezt is emészthetően csinálja, másrészt meg azért, mert a dél-amerikai társadalmi berendezkedés* valóban törvényszerűen taszigálta az összes valamirevaló művészt a marxizmus kebelére**. Ettől függetlenül helyenként nagyon tankönyv-ízű a szöveg, amiért mindenképpen jár a pontlevonás. Összességében egy olyan korai Amado-regény ez, amiben már látszanak az erények, de szükség van még némi finomhangolásra. Ami a későbbi művekben meg is történik majd.

* A gigantikus földbirtokok kialakulása már a gyarmati uralom alatt megágyazott azoknak a társadalmi szakadékoknak, amik a mai napig kihatnak a kontinens gazdasági teljesítőképességére. Mint azt Ferguson a Civilizáció-ban nagyon szépen felvázolja.
** Kivéve egy bizonyos zsenit Buenos Airesből. De ő csak azért van, hogy a szabályt erősítse.

( )

Wonderful; one of his political books. (This is a CWB "cart" book. Don't bother selling).