Fai clic su di un'immagine per andare a Google Ricerca Libri.
Sto caricando le informazioni... L' eta della rivoluzione, 1789-1848 (1962)di Eric Hobsbawm
Sto caricando le informazioni...
Iscriviti per consentire a LibraryThing di scoprire se ti piacerà questo libro. Attualmente non vi sono conversazioni su questo libro. The preface/introduction explicitly says that it's going to be a Eurocentric book focusing on France and Britain. Which is fair enough, although the title is a little dishonest - he only has limited space to cover an era of massive change and even though it's very disappointing not to see much about the rest of the world it's not surprising and at least it covers some stuff more in depth. However, there's no excuse for stuff like this: "There is much to be said for the enlightened and systematic despotism of the utilitarian bureaucrats who built the British raj in this period. They brought peace, much development of public services, administrative efficiency, reliable law, and incorrupt government at the higher levels. But economically they failed in the most sensational manner. Of all the territories under the administration of European governments, or governments of the European type, even including Tsarist Russia, India continued to be haunted by the most gigantic and murderous famines; perhaps—though statistics are lacking for the earlier period—increasingly so as the century wore on." Praise for the British Raj in such terms is bad enough from a Marxist historian, but to put the praise and the fact of the atrocious famines they oversaw together makes it baffling. Surely this'd be a chance to point out the way the famines and the government were part of Britain profiting off Indian exploitation? But he doesn't go further. Kind of disconcerting. However, I've rated 4 stars because 1) i feel this sort of thing is very hard to avoid in history books, and there's very little other unpleasant opinion in the book 2) keeping in mine the above biases, it's a really good overview of the period. Tries to cover general political history, scientific history, art history, economic history - obviously it does none comprehensively but it gives you a really good idea of where Europe particularly was at in the period and what sort of forces and ideas were involved in the changes that happened and makes me really want to learn more. Also seques perfectly into his next book, heh. ooh also he wears his Marxism on his sleeve but there's no political polemic, it's just clear which biases inform his views one small annoyance: quoting French, German etc without a translation. kind of useless for a lot of people oh also someone just pointed out how little he talks about the haitian revolution, which is kind of a big thing to miss out - his Eurocentricism is really noticeable with stuff like that One of the most informative, best-written histories I have ever read. Hobsbawm takes on the Herculean task of summarising over half a century of general European history and pulls it off. His socialist perspective on history is invaluable, as he transforms historical materialism from theory to actual analysis. This book is dry and dense, yet engaging it in its interface of the impact of Hobsbawm’s “dual revolution” to class development. Hjaj, de szeretem én az ilyen könyveket. Amelyek képesek bemutatni egy korszakot, mintha az a Történelem Köldöke lenne, események és eszmék kevercse, amelyből a XXI. század úgy szökkent szárba, mint egy virág, egy krumpli vagy egy parlagfű. (A kívánt rész aláhúzandó.) Hobsbawm kötete pont ilyen: okos, sokrétegű, inspiráló elemzés az 1789 és 1848 közötti időszakról, amely a szerző értelmezésében felszámolta mindazt, ami addig volt, és új lapot nyitott. Persze mi magyarok talán úgy vagyunk vele, hogy '48-at elbuktuk, jött Haynau, a hiéna, no és a Szent Szövetség, szóval olyan nagyot nem profitáltunk a dologból, de nincs igazunk: bár a reakció ideiglenesen eltaposta a parazsat, valójában veszített, csak még nem vette észre. Mert a változások a felszín alatt visszafordíthatatlanok voltak. Hobsbawm a „kettős forradalom” elméletéből indul ki. Az egyik Angliában formálódott, és ipari forradalom a böcsületes neve. Ez a folyamat teljesen átalakította a gazdaságot, nem csak a technikai fejlődés tekintetében, hanem gyakorlatilag minden szinten – beleértve az emberi gondolkodást is. Fajunk ugyanis fennállása óta tulajdonképpen először érezhette úgy, hogy a határ a csillagos ég, a természet pedig nem ura, hanem szolgája. A hihetetlen ipari fejlődés hihetetlen pénzbőséget eredményezett, felbontotta az arisztokrácia és a klérus monopóliumát, új, addig nem is létező osztályok számára nyitotta meg az érvényesülés útját. Persze ahogy Schumpeter is mondta, teremtés nincs rombolás nélkül, szóval volt, aki ráfaragott. Az ipari fejlődés ugyanis Angliában csak azért lehetett lehetséges, mert a lakosság zömét alkotó agrárnépességnek baromi rosszul ment a sora, és az éhhalál szélén tántorgott. Ezért volt hajlamos arra, hogy szerencsét próbáljon a gyárakban, soha ki nem fogyó munkaerőt biztosítva az iparnak*. Ez pedig egyfelől azzal járt, hogy a tradicionális életformák erodálódtak, ráadásul a munkásság a városokban olyan körülmények közé került, amely – meglehet – sokkal rosszabb (részben mert gyökértelenebb) volt, mint apái élete. Amiről elég Dickenst megkérdezni. (Ez is füstöl. Csak máshogy.) De most ugorjunk át a franciákra. Mert ha London vállalta a forradalom ipari részét, hát Párizs tett róla, hogy legyen a dolgoknak politikai vetülete is. Az 1789-es események elképzelhetetlenek lettek volna az ipari forradalom nélkül, ám valamilyen szinten kiteljesítették azt: megmutatták, hogy az a homályos, körvonalazatlan aktor, akit „népnek” nevezünk, nagyon is valóságos, és akarattal bír. És ha ennek az akaratnak a királyok az útjába állnak, akkor nagyon durci tud lenni. A Bastille elfoglalásától Napóleon bukásáig terjedő mozgalmas huszonegynéhány év földcsuszamlásszerű politikai változásokat hozott: bebizonyította, hogy az ún. „uralkodó osztályok” nem törvényszerűen, Isten rendeléséből azok, akik, hanem bizony behelyettesíthetők másokkal. Ez pedig olyan tapasztalatnak bizonyult, ami kitörölhetetlenül beleégett a társadalom tudatába, és idővel megszülte a demokráciát**. Mégpedig pont azért, mert sikeressége tagadhatatlan volt: ahogy Napóleon mozgósítani tudta egy eszme segítségével egész Franciaországot, gyakorlatilag elsöpörve az ócska, agg európai monarchiákat, jelezte, van mit tanulni tőle. Mert aki nem tanul, az bizony lemarad. És bár végül a Császárt legyűrték, de amíg ő Szent Ilonán nyaralt, vívmányai (a Polgári Törvénykönyv éppúgy, mint az általános sorozás rendszere) egyre több államban teret nyertek. A kötet nagy erénye, hogy a két eseményt egymással folyamatos kölcsönhatásban lévő entitásként mutatja be, amelyek folyton folyvást megtermékenyítették egymást, így szülve újabb és újabb világformáló ideákat. Marx például ugyanúgy merített a francia forradalomból, mint az ipari forradalom liberális gurujának, Ricardónak a munkaérték-elméletéből – a kettő elegye pedig a Kommunista Kiáltvány lett. Vagy beszélhetünk a mi Pefőfinkről is, aki ugyanúgy el volt ájulva a vasúttól (az ipari forradalom eme zászlóshajójától), mint attól, hogy „Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél”. Persze hogy mindezek után hatalmas kezdett-e végre lenni a nép, azon lehet vitatkozni. Mindenesetre én azt mondom, hogy amikor Kövér László visszasírja a francia forradalom előtti időszakot, akkor valószínűleg azt vizionálja, hogy ő valami nemesi kúriában terpeszkedett volna csibukozva, a zacsiját vakarva (pont mint most), nem pedig jobbágyként a földet túrja, látástól vakulásig. Pedig hát statisztikailag sanszos, hogy utóbbit dobta volna neki a gép. Ahogy valószínűleg nekünk is. * Jellemző, hogy ahol ahol a parasztság relatíve jól élt (pl. Franciaországban), ott az ipar nem tudott olyan jól teljesíteni. Ami részben megmagyarázza, miért is maradtak le a gallok az angolokkal folytatott ipari versenyfutásban - azzal együtt, hogy feltalálóik semmivel sem voltak alábbvalóak a szigetország lángelméinél. És – némileg kitekintve – azt is érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdaságból élők nyomora kivándorlók millióit űzte el otthonról, ami meg is ágyazott az amerikai sikertörténetnek. ** És megszült számtalan más eszmét is: a nacionalizmust éppúgy, mint a szocializmust, a romantikát éppúgy, mint a biedermeiert. Amelyekről Hobsbawm nagy kedvvel beszél. Önce bir kitaba puan verirken biz neye oy veriyoruz sorusu ile başlayalım. Kitap çeviri değilse iş kolay fakat çeviri olduğunda işin içine çevirmen kalitesi, tashih gibi konular, hatta belki baskı kalitesi gibi şeyler giriyor. Ben kitaba dört verdim çünkü bu çeviri kalitesi ve tashihle beş vermek içimden gelmedi. Sadece kitabın içeriğine oy veriyor olsa idim beş verirdim. Sitede her kriter için ayrı oy verme seçeneği olsa idi bu sorun çözülürdü. Girişten anlaşılacağı üzere yayınevinden oldukça şikayetçiyim. Kafamda yayınevleri güvenilir, orta kalite ve kötü gibi üç ana kategoriye bölünmüş durumda. Dost yayınevi bu kitap sayesinde bir seviye alta indi. Başarılarının devamını dilerim. İngilizcem yetersiz. Bu yüzden kitap okurken çevirmenlerin insafına kalmış durumdayım. Çeviriyi orjinal dili karşılaştırıp yorum yapabilecek durumda olmasam da çeviri beni tatmin etmedi. Hissettiğim kadarı bunun bir yarısı çevirmen kaynaklı olsa da diğer yarısı Hobsbawn amcamızdan kaynaklanıyor. Kendisi zor cümle kalıpları kullanmayı seviyor, buna bir de yeterince iyi olmayan çeviri eklediğimizde sonuç bu oluyor. Tek bir cümlenin 8-9 satır sürmesi cümlenin içinde üç virgül, bir noktalı virgül, bir parantez görmek, cümlenin yönünün birden terse dönmesi vb. sizi şaşırtmasın. Künyede düzeltmen olarak adı koymaktan utanmayan Halim Yurdakul'a da özel teşekkür etmek lazım. Dilbilgisi konusunda da iddialı olmayan benim kafamı duvarlara vurduracak kadar çok hata var. Hem de bu kadar baskı yapmış olmasına rağmen. Tek bir sayfada 7-8 hata gördükten sonra kendimi hakarete uğramış hissettim. Hataların önemli kısmı harf eksiği vb. Düzeltmen muhtemelen sadece künye sayfasını kontrol etmiş. Çeviri ve tashihle ilgili yaptığım tüm eleştiriler benim okumuş olduğum 6. baskıya (2012 baskısı) özel. Pek ümidim olmasa da sonradan yaptıkları baskılarda bunları düzeltmiş olma ihtimali var. Altıncı baskıda künyede çevirmen olarak Mustafa Sina Şener ismi var. Oysa bu sitede vb çok yerde çevirmen olarak Bahadır Sina Şener ismi geçiyor. Aynı kişi midir isim değişikliğinin sebebi nedir fikrim yok. Hobsbawn kitabı yazarken hedeflediği kitle Avrupalı ve tarih konusunda fena olmayan seviyede ön bilgisi olan, örneğin bir üniversitede yüksek yapan öğrenciyi seçmiş bu belli. Sıradan okurun hedeflenmediği hissediliyor. 1700'lerin sonunda yaşanmış bir olaydan yada o tarihlerdeki bir kitaptan sanki askerlik arkaşından bahseder gibi bahsediyor. Sizin bunların hepsini bildiğiniz ön kabulü ile başlamış. Yada hristiyanlıkla ilgili kimi kavramları yaşamsal olarak bildiğiniz kabulü var. Yani size kronolojik olarak olayları dizip budur diyecek bir kitap değil dönemin olaylarının marksist yorumu ile karşı karşıyasınız. İngiliz-Fransız rekabetinin ABD'nin kuruluşundaki etkisi gibi pek çok güzel ayrıntı var. Kitapta sık kullanılmayan pek çok kavram kullanılmış. Çevirmen arkadaş ise bu kapsamdaki bir kitapta sadece bir kez çevrimenin notu (çn, sf 157) kullanarak bunları bulmak anlamak yükünü bizim sırtımıza yıkmış. Örneğin "filisten, indifa, pronunciamento ..." bazı şeyleri yaygın kullanıldığı şekilde değil kendi tercih ettiği şekilde kullanmış. Örneğin "desembrist, ussal". Akıcı olmayan cümleler, araştırılacak çok kavram derken kitabın okunuşu eziyetli hale geliyor. Hobsbawn'ın düşünsel zenginliğine rağmen zorlandım. Özetle yayınevine rağmen güzel kitap. İmkanınız varsa orjinalinden okuyun, yoksa göreceğiniz eziyeti kabul edip öyle okuyun. nessuna recensione | aggiungi una recensione
Appartiene alle SerieAppartiene alle Collane Editoriali
Between 1789 and 1848 the world was transformed both by the French Revolution and also by the Industrial Revolution that originated in Britain. This 'Dual Revolution' created the modern world as we know it. Eric Hobsbawm traces with brilliant analytical clarity the transformation brought about in every sphere of European life by the Dual Revolution - in the conduct of war and diplomacy; in new industrial areas and on the land; among peasantry, bourgeoisie and aristocracy; in methods of government and of revolution; in science, philosophy and religion; in literature and the arts. But above all he sees this as the period when industrial capitalism established the domination over the rest of the world it was to hold for a century. Eric Hobsbawm's enthralling and original account is an impassioned but objective history of the most significant sixty years in the history of Europe. Non sono state trovate descrizioni di biblioteche |
Discussioni correntiNessunoCopertine popolari
Google Books — Sto caricando le informazioni... GeneriSistema Decimale Melvil (DDC)940.27History and Geography Europe Europe Early Modern 1453-1914 Napoleonic period 1789-1815Classificazione LCVotoMedia:
Sei tu?Diventa un autore di LibraryThing. |
Coming to this book as a member of the intended audience (average reader ( )