Gyermekkorom meghatározó olvasmánya! Fordulatos, érzelmes, érthetetlen és misztikus, ami egy birodalomban, egy uralkodó fejében és egy ember szívében zajlik!
Érdekes volt majd 30 év múltán újraolvasni, az emlék-vázlatból újra felidézni a teljes történetet, más árnyalatokat előhúzni, rég elfeledett színekkel színezni… Szeretném még egyszer eljátszani ezt ezzel a történettel! Megérdemelné, de nekem azt még ki kell érdemelnem! ,-) ( )

Guter historischer Roman zu Attila, der Hunenzeit sowie der Schlacht auf den Katalaunischen Felder. In der Nebenhandlung noch eine spannende Liebesgeschichte! ( )

Kellemes olvasmány, hasonlóan az Egri csillagokhoz. A szerelemért minden áldozatot meghozni képes fiatal jó példája.
Gyerekként olvasva a harcos részek miatt izgalmasabbnak, kamaszként romantikusabbnak találtam volna, most valószínűleg több hibát vettem észre.

Kissé felszínes hozzáállás a szerző részéről: miként kottázik és használ violin kulcsot a főszereplő 450-ben, miért használna ilyen jelzőt valakinek a leírására, hogy ókori?
Erősen romanticizáló, magyarkodó hangulat (szélsőjobbosoknak kötelező olvasmány): a hunok között vannak magyarok is, sokak neve mai magyar családnév. Minden a hunokkal való rokonságot sugallja.
A hunok kemény, de jólelkű emberek, akik összhangban élnek a természettel, bezzeg a csúnya, népnyúzó császárok. Attila a megtestesült jóság, felháborodik azon, hogy merénylőt küldenek ellene, miközben ő százezrek haláláért felel.

Ettől függetlenül érdekes, még ha vélhetően nem túl pontos korrajz, kellemes, régies nyelvezet, szép fordulatok: Ó, uram, az árnyékod is inkább elhagyhat, mintsem én elhagynálak. ( )