Kniha je vystavená ako rozhovor autora s hrdinom, bývalým vojakom-vodičom Andrejom Sokolovom. Sokolov sa po jednom roku na vojne dostal v máji 1942 do nemeckého zajatia. Po nekonečných útrapách, neľudskému tyraniu a ťažkých prácach v Nemecku, ktoré musel znášať celé dva roky, sa znovu prebil k svojím. Vo vojne však stratil celú rodinu (ženu Irinu, dcérky Nastenku a Olušku a na vojne neskôr tiež syna Anatolije) a zostal úplne sám s nezodpovedanou otázkou, čím si zavinil tak ťažký osud. Skormútený ťažkými zážitkami sa Sokolov snaží nájsť novú vôľu k životu, nájsť zmysel ďalšej existencie. Tento zmysel nájde v malom cudzom chlapcovi Váňovi, ktorého vojna tiež pripravila o všetkých blízkych. ( )

A kötet 10 nagyon rövid novellát tartalmaz, a leghosszabb novella is csak kb. 40 oldal.

A legtöbb novella a polgárháborúban megosztott kozákságról szól, de ezek a novellák olyan rövidek, hogy tulajdonképpen egyetlen mondattal az összes novella összefoglalható: a háború szar, és ráadásul értelmetlen is. Az mindenképpen pozitív, hogy nem igazán foglal állást az író az egyik oldal mellett sem.

A címadó novella kicsit hosszabb a többinél, de így sem sokkal összetettebb. Egy kissé feleslegesnek tűnő kerettörténetben egy II. világháborúban harcoló, majd német fogságba eső szovjet katona történetét ismerjük meg. A korábbiakhoz képest annyi az újdonság, hogy ennek a történetnek legalább a végén van egy kevés reménysugár. Nagyon-nagyon halvány persze.

A novelláskötet összes novellája végtelenül szomorú és lelombozó hangulatot áraszt ( az író látszólag érzéketlen, szenvtelen stílusa csak fokozza ezt a hatást ), egyetlen novella volt csak ami vidámabb történetet mesélt el, ez a nők szerepének változását mutatta be. ( )

aron raivaajat -kirja

Russian/Reader/Annotated