Martin Walser (1927–2023)

This was an interesting story - saying it's an age-gap romance would be putting it mildly. Goethe is decades older than the woman who has stolen his heart - Ulrike. They make quite the interesting couple, and a rather interesting story spawns from their courtship. The story and characters overall were quite entertaining, but at times it moves quite slowly, which can make it difficult to keep pushing through when it feels like you've stalled. I did enjoy reading this, and seeing all the difficulties that had to be navigated in the 19th century. A sweet story that those who enjoy historical literary romances will enjoy.… (altro)

Okos kis regény. (Vagy okos kisregény.) Helmut nyaralni érkezik Svájcba feleségével, Sabine-nal. Már tizenegyedszerre ugyanarra a helyre, úti cókmókjának legfontosabb eleme pedig Kierkegaard ötkötetes naplója, ami jó előre jelzi, hogy Helmut mire szánná szabadidejét, és mire nem. Ám összefutnak a régi iskolatárssal, Klaussal, aki „csoda aktív”: vitorlázik, környezetet véd, megvadult paripát fékez meg, ráadásul gyönyörű szeretője van, aki akár a lánya is lehetne. Horrorisztikusan tökéletes – legalábbis olybá tűnik. Helmut belső ideje tehát kizökken, az agresszív külső hatásra beindul a frusztráció spirálja, és ez ki tudja, hová vezet.

Vitatkoznék azzal, aki szerint ezt a könyvet a 40 alattiak hagyják a csudába. Szerintem akivel már előfordult, hogy saját integritását, belső biztonságát veszélyeztetve érezte egy erős személyiség által, aki túl közel jött és túl soká maradt, az meg fogja érteni ezt a könyvet – és talán Helmutot is. Én például vele szimpatizáltam, Klausban meg azt a fazon láttam meg, aki Isten ments, hogy mellém üljön a 63-as buszon*. Dramaturgiailag példaszerűen felépített írás, ami képes meglepni az olvasót.

* Aztán persze – és itt a bravúr – megértjük Klaust is.… (altro)